A mérések szerint az UV-sugárzás délben volt a legerősebb, és a tavaszi időszakban - amikor az ég tisztább és már melegebb van - a magasabb és alacsonyabb lejtőkön is jóval intenzívebb volt, mint a téli hónapokban. A felhők felére csökkenthetik az UV-sugárzás mértékét, ám még így is hatalmas mennyiségű káros sugár képes átszökni rajtuk. Az időjárási feltételektől függően egy síparadicsomban éppoly magas lehet az UV sugárzás mértéke, mint egy napsütötte strandon - mondta Andersen.
A napi adatok begyűjtése után a libegőn faggatták ki a síközpont vendégeit, és megfigyelték, hogy milyen intézkedéseket (öltözék, felszerelés) tesznek a káros sugarak kivédésére. A síelőkkel és snowboardosokkal készített interjúk azt mutatták, hogy az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet az UV-sugárzás mértékének megfelelő védekezésre. Többségük nem az ajánlott harminc perccel korábban keni be magát a fényvédő krémekkel, amelyek így nem tudnak rendesen beszívódni a bőrbe. A szájvédő balzsamok használata, a napellenzős sapkák és védőkesztyűk viselése sem jellemző a lesiklókra. Az UV-sugárzás veszélyességi szintjének emelkedésével a felnőttek hajlamosabbak napszemüveget felvenni és fényvédőkkel bekenni magukat, amelyet kétóránként megismételnek.
A lényeg, a rendszeres ismétlés, mivel a naptejek az UV sugárzás hatására is erejüket veszthetik, vagy az izzadság, a csapadék, illetve a lesikláskor arcba zúduló hózivatar "áldozatává válnak". "Mindent tegyünk meg amivel minimalizálni tudjuk a leégést! Együnk az árnyékban, és ha kell, ott várjuk be a többieket. Kerüljük a déli napsütést és ne a legragyogóbb tavaszi napokon menjünk a hegyekbe" - sorolta Andersen.
Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet az UV-sugárzás mértékének megfelelő védekezésre
